Kémiai változás:  Az anyag szerkezete, összetétele megváltozik új tulajdonságú anyag keletkezik. Ezt kémiai reakciónak nevezzük.

Fizika változás: Az anyag szerkezete, összetétele nem változik meg, csak egyes tulajdonságaik változnak meg: halmazállapot, méret

Endoterm: Az anyagok a környezetükből hőt vesznek fel.

Exoterm: Az anyagok a környezetükből hőt adnak át.

Egyesülés: 2 anyagból 1 új anyag lesz

Bomlás: 1 anyagból 2 új anyag lesz

Elem: Azonos részecskékből épül fel, kémiai reakcióval sem bontható alkotó részeire. (Azonos protonszámú atomok halmaza)

Vegyület: Különböző részecskékből áll, alkotó részeinek aránya állandó, kémia reakcióval tovább bontható

Keverék: Több anyagból áll, alkotó részeinek aránya tetszőleges, fizikai változással szétválasztható

Oldat összetevői:  Oldószer + oldott anyag

Tömegszázalék megoldó képlet:   Oldott anyag / oldat * 100

Szublimáció: Halmazállapot változás  (Szilárdból – légnemű)


Kovalens kötés: Kötő elektronpárral kialakuló kémiai kötés.

Elemmolekula: Azonos atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak.

Vegyületmolekula: Különböző atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak.

Indexszám: A molekulában lévő  az azonos atomok számát jelöli. A vegyjel jobb alsó sarkába írjuk.

Mólszám: Mólok számát jelöli, képlet vagy vegyjel elé írjuk

Dipólusmolekula: 2 pólus alakul ki az elektron- negativitás különbség értéke miatt.

Ion: Töltéssel rendelkező kémiai részecske.

Pozitív és negatív ionok keletkezése: A pozitív töltésű ionok e- leadással, a negatív töltésű ionok e- felvétellel keletkeznek.

Ionkötés: Az ellentétes töltésű ionok közötti vonzóerő.



Vegyjel, vegyjel jelentése: Az elem görög vagy latin nevének a rövidítése

(vegyjel)        (jel)
                1 atom
                1 mol
                6*1023
                        (tömeg)

Elektron: Negatív töltésű elemi részecske, tömege elhanyagolható, jele: e-

Proton: Pozitív töltésű elemi részecske, tömege 1 egység, jele: p+

Neutron: töltés nélküli elemi részecske, tömege 1 egység, jele: n0

Mól jelentése: Az anyagmennyiség mértékegysége, 1 MÓL az anyagmennyisége annak az anyagnak, melyben 6*1023 részecske van

Atom töltése: Az atom semleges töltésű, mert a protonok és az elektronok száma megegyezik

Atommag töltése: Atommag pozitív töltését a benne található protonok határozzák meg

Rendszám: Az elem minőségét határozza meg, a helyét a periódusos rendszerben, a protonok és az elektronok számát

Elektronhéj: Az atommagtól közel azonos távolságra keringő elektronok alkotják

Vegyértékelektron: A külső héjon az elektronok száma, megegyezik a főcsoport számával

P.R. Főcsoport jelentése: Megegyezik a vegyérték elektronok számával, az atom külső elektronhéján annyi elektron van, ahányadik főcsoportban található

P.R. Periódus jelentése: A P.R vízszintes sorokból, periódusokból épül fel. Száma megegyezik az atomok, elektronok héjainak számával.



Oxidáció: A különböző anyagok oxigénnel való egyesülése (oxigén felvétel ill. leadás)

Redukció: Az oxigén elvonása 1 vegyületből ill. felvétel

Oxidáló szer: Ezek a reakciópartnert oxidálják miközben maguk redukálódnak

Redukálószer: Ezek a reakciópartnert redukálják, miközben maguk oxidálódnak

Redoxireakció: Az elektron átadással történő kémia reakció

Sav-bázis reakció: A proton átmenettel történő kémia reakció

Összetett ion: Töltéssel rendelkező molekula, amelyben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak

Savas kémhatás: H3O+>OH az oxónim – ion túlsúlya okozza

Semleges kénhatás: H3O+=OH

Lúgos kénhatás: H3O+

Sav: Az anyag protont ad le

Bázis: Az anyag protont vesz fel

Közömbösítési reakció: A közömbösítés olyan  kémiai, amelyben a lúg hidroxid ionjai és a sav hidrogén – ionjai víz malekulákká egyesülnek. A közömbösítés a sav-bázis reakció.