1848. márc. 15.: kitör a Pesti forradalom
1848. ápr. 11.: áprilisi törvények
1848. szept. 2.: Ferenc József kinevezése
1848. szept. 11.:Jellsics támadása
1848. szept. 29.:Pákozdi csata
1848. okt. 30.: Schwecháti csata
1849. jan.: lemond a kormány
1849. febr. 9.: Piski csata
1849. febr. 26.: Kápolnai vereség
1849. márc.: Olmützi alkotmány
1849. márc. 15.:Nagyszebeni csata
1849. ápr.-máj.: dicsőséges tavaszi hadjárat
1849. ápr. 6.: Isaszegi csata
1849. máj. 9.: Ferencs József segítséget kért az orosz cártól
1849. máj. 21.: Buda visszafoglalása
1849. ápr. 14.: Függetlenségi Nyilatkozat
1849. aug. 11.: a kormány lemond, Görgei telj. hatalmat kap
1849. aug. 13.: Világosi fegyverletétel
1849. okt. 6.: Aradi vértanúk kivégzése
Népképviseleti országgyűlés: Az áprilisi törvények szentesítése után lezajlottak a választások, s az új országgyűlés júliusban gyűlt össze. Első feladatának a honvédelem megszervezését tekintette. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot Kossuth terjesztette elő: 42 millió ezüstforint és 200. 000 újonc megszavazását kérte a kormány nevében. A kormány azonnal hozzálátott a honvédelem megszervezéséhez. A hadsereg költségeinek fedezésére pénzt bocsátott ki. Kossuth pedig szeptember második felében toborzó körútra indult az Alföldön. Kossuth nem csupán újoncokat toborzott, hanem gondoskodott a fegyver- és lőszergyártás megszervezéséről, a császári sorezredek, a hadsereg egyenruhájától is.
1848. szept. 11. : Az udvar első támadása hazánk ellen délről, Horvátország felől indult. Szeptember 11.-én Jellasics császári tábornok, horvát bán mintegy 35. 000 fős hadseregével átlépte a Drávát, és megindult Pest felé. Csapataink a határövezetben nem tudták feltartóztatni támadását.
Előzmények, Bem csatái Erdélyben: Azt, hogy a kormány és az országgyűlés zavartalanul Debrecenbe költözhetett, és tovább szervezhette a védelmet, az Erdélyben elért magyar sikerek tették lehetővé. Ebben döntő része volt az Erdélyben kinevezett fővezérnek, a lengyel Bem József tábornoknak, az 1830-1830. évi lengyel felkelés és az októberi bécsi forradalom hősének. Bár az ellenség Erdélyben is túlerőben volt, Bem nem vonult vissza, sőt ő maga támadott. Nagyszerűen kihasználta az Erdélyi terepviszonyokat. Nemegyszer személyesen, a legnagyobb ellenséges tűzben vezette rohamra csapatait. Az osztrák fővezér végül is a szomszédos román fejedelemségben állomásozó cári csapatoktól kért és kapott segítséget. Bem ezeket a csapatokat is megverte. Elfoglalta Nagyszebent, ahol az osztrákok hadianyagraktáraik voltak, és kiverte a császári és cári csapatokat Erdélyből. Erdély, mely eddig osztrák támaszpont volt a magyar forradalom hátában, most a szabadságharc egyik bástyája lett.
Olmützi alkotmány: Windisch- Grätz februárban tovább folytatta támadását Kápolnánál. Meglepte az ellentámadására gyülekező honvédsereget, amelyek csak gyors visszavonulással kerülték el a súlyosabb vereségeket. A győzelem hatására az udvar kiadta az Olmützi- alkotmányt ami hazánkat a Habsburg birodalom egyik tartományává nyilvánította, és a nemzetiségek sem kapták meg az önállóságot. Ez kijózanította a nemzetiségek vezetőit, akik felismerték, hogy az udvar kétszínű játékot űz velük.
Függetlenségi Nyilatkozat: Április elején megindult a Tavaszi hadjárat Görgei Artúr vezetésével. Először Hatvannál arattak győzelmet, majd Tápióbicskénél. A döntő csata április 6.-án Isaszeg- nél volt, az osztrák sereg menekül. Április 14.-én Debrecenben, az országgyűlés Magyarországot független, önálló állammá nyilvánította.
Kimondta a Habsburg, ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóvá választották. Május 21.-én Buda visszafoglalásával teljesen felszabadult az ország.
Szabadságharc belső, külső ügyei:
Belső: Kossuth megegyezést keresett a nemzetiségek vezetőjével, de már későn születtek meg a határozatok. Nem sikerült az újabb toborozási kísérlet. Kimerült az ország anyagilag, a pénz értéke romlott.
Külső: Ferenc József az orosz cárhoz fordul segítségért. Haynau csapata és a cári sereg egyszerre tör be az országba. A magyar sereg össze akarta vonni a haderőit, de Görgei és Bem csapatai felmorzsolódtak és késve érkeztek. Haynau Temesvárnál vereséget mért a magyar seregre. Kossuth lemondott, a hatalmat Görgei-re hatalmazta át. Görgei 1849. aug. 13.-án a világosi síkságon letették a fegyvert. Haynau rémuralma okt. 6.án Pesten kivégeztette a 13 aradi vértanút.
13 aradi vértanú: Knezich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner Görgy, Poeltenberg Ernő, gróf Leiningen- Westerburg Károly, Török Ignác, gróf Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.
Batthyány Lajos: 1. magyar miniszterelnök
Kossuth Lajos: kormányzó
I. Miklós cár: tőle kér segítséget Ferenc József
Báró Eötvös József: vallás és nevelés ügyi miniszter
Ferenc József: osztrák császár
Görgei Artúr: magyar főparancsnok
Bem József: erdélyi csapatok főparancsnoka
Deák Ferenc: a kormány igazságügyi minisztere
Szemere Bertalan: I. magyar kormány tagja
Mészáros Lázás: I. magyar kormány tagja
Herceg Eszterházi Pál: I. magyar kormány tagja
Széchenyi István: I. magyar kormány tagja
A Német császárság létrejötte: A 2 legjelentősebb német uralkodó: az osztrák császár (I. Ferenc József) és a porosz király (I. Vilmos), hogy saját vezetése alatt létrehozza az egységes német birodalmat. Kettőjük közt a fegyverek ereje döntött. 1866-ban háborút indítottak egymás ellen, melyben a porosz hadsereg Königgrätznél tönkreverte az osztrák fősereget. Így a poroszok megszervezték a vezető szerepet a német államok között. III. Napóleon francia császár lépett fel a német egység ellen. Meg akarta akadályozni, hogy egy erős német állam jöhessen létre. Ezért 1870-ben háborút indított Poroszország ellen. A francia haderő vereséget szenvedett. A porosz királyt az egységes Németország császárává választották. A német egység létrejötte Poroszország helyett egy még erősebb nagyhatalom, a Német Császárság jelent Európa közepén. A császári Németország nem csupán területi nagyságban, lakosságszámban, katonai erőben vált Európa egyik meghatározó országává, hanem egyre növekvő gazdasági ereje révén is. Az egységes, nagy piac kialakulása, a hadipar felfuttatása, a vasút- és hajóépítés láz egyaránt gyorsította a fejlődést.
Melyik állam hogyan, milyen küzdelmek eredményeképpen jött létre: A Török Birodalom rohamos gyengülését elsőként a görögök ismerték fel. 1821-ben felkelést robbantottak ki a török uralom ellen. Szabadságharcukat kezdettől fogva az európai közvélemény rokonszerve kísérte. Angolok, franciák és az oroszok együttes fegyveres akcióval léptek fel a szultáni hatalom ellen. Így Görögország 1830-ban visszanyerte függetlenségét. A két román fejedelemségben, Havasföldön és Moldvában 1859-ben a 2 fejedelemség egyesült, és létrejött Románia. Névlegesen a Török Birodalom része maradt, adót fizetett a Portának. Szerbia harcának eredményeképpen 6 városban maradt török helyőrség. Törökország nagyvárosok nyomására Törökország ezekből a városokból is kivonta a seregeit. Bulgária a Török Birodalom területeihez tartozott. 1875-i felkelésben vereséget szenvedtek a bulgárok.
Milyen nagyhatalmi érdekellentétek feszültek egymásnak a Balkánon? Miért fogtak össze kétszer is a nagyhatalmak Olaszország ellen: A Balkán-félszigeten is jelentős változások történtek. A Török Birodalom cári birodalomtól is vereséget szenvedett, balkáni népek harcot kezdtek szabadságuk visszanyeréséért. A balkáni népek felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg. Az orosz seregek mélyen benyomultak a Balkáni-félszigetre. Törökország olyan békére kényszerült, melynek kongresszuson kikényszerítettek egy ismételt balkáni rendezést. Ez biztosította Románia, Szerbia, Montenegró és Bulgária függetlenségét. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára, hogy ellenőrzése alá vonja Boszniát és Hercegovinát. Az orosz és osztrák-magyar érdekellentétek és a helyi nemzeti összeütközése miatt a Balkán Európa „puskaporos hordójává” vált. 1877-ben a cári Oroszország, és meg akarta szerezni a Fekete-tenger kijáratát. Az orosz seregek a balkáni népek szabadságküzdelmeit támogatva nyomultak be a félszigetre.
Mikor volt ellentétes Észak és Dél fejlődése: A XIX: századtól Amerika legjelentősebb állama az Egyesült Államok (USA). Ide özönlöttek Európából a kivándorlók tömegei, s az indiánoktól újabb és újabb területeket hódítottak el. Az Egyesült Államok rendkívül gyorsan kiterjesztette határait nyugat és dél felé. Kiépítették a vasútvonalakat. Katonaság segítségével üldözték az indiánokat. Az állam gazdasági fejlődése meggyorsult, ám nagyon egyenlőtlenné vált. Északi területeken tőkés nagyipar kezdett kibontakozni, bérmunkások tízezreit foglalkoztatva. Délen fennmaradtak a rabszolgatartó ültetvények. Ezek is tőkés világpiacra termeltek, de ugyan akkor akadályozták Észak fejlődését. Az ellentétek különösen a rabszolgatartás miatt kiéleződtek, majd a nyílt összetűzéshez vezettek, amikor 1860-ban az északiak jelöltjét, Abraham Lincolnt választották meg elnöknek, aki ellen volt a rabszolgatartásnak. 11 déli állam kilépett az Unióból, és az Egyesült Államok 2 részre szakadt, kitört a polgárháború.
Miért győzött Észak a polgárháborúban: Észak és Dél nem csupán azért került szembe egymással, hogy kinek dolgozzon a néger munkaerő. Ennél is fontosabb kérdés volt, kiknek az érdekei szerint vezetik majd az Egyesült Államokat. Kezdetben Dél kerekedett felül. Csapatai megközelítették a fővárost, Washington is. Sikeres védekezés és átmeneti kisebb vereségek után azonban az északiak kerültek fölénybe. Az északiak megerősödésben szerepet játszott az is, hogy Lincoln elnök fölszabadította a zendülő államok területén élő rabszolgákat. A háborúban a döntő fordulat a gettysburgi ütközet hozta, ahol a háromnapos csatában Dél támadó főerőit felőrölték. Ezt követően a kezdeményezés Észak kezébe ment át. 1865-ben a polgárháború az északiak győzelmével ért véget.
Milyen következményei voltak Észak győzelmének: A polgárháború után felgyorsult a gazdasági fejlődés. A rabszolga-felszabadítás és a bevándorlás következtében az ország sok szabad munkaerővel rendelkezett. Az amerikai vállalkozók a legmodernebb technikát alkalmazták. Minden gyáros arra törekedett, hogy növelje termelését. Benépesültek a korábban ritkán lakott nyugati területek is. Ez növelte a belső piacot. A gyors ipari fejlődés és a területi terjeszkedés következtében az USA a XIX. Század végén már világhatalommá vált. Az ipar fejlődésével párhuzamosan kialakult sztrájkot hirdettek. Május 1.én Chicagóban véres összecsapás robbant ki. Erre az eseményre emlékezve, a chicagói események nyomán lett május 1. a munkások, a munka ünnepe.
Egységes Olaszország kialakulása: Az olasz nép már 1848-49 óta élesen szembe állt a Habsburgok birodalmával, amely Észak- Itália nagy részét Uralma alatt tartott. E területek felszabadítása egyre inkább nemzeti üggyé vált. Az egyik olasz uralkodó, a piemond király, aki III. napóleon francia császár segítségével 1859-ben háborút indított az osztrákok ellen. Győzelmet arattak. A felszabadított tartományok, majd más olasz államos is csatlakoztak a Szárd-piemonti Királysághoz. Az egyesítés befejezése Garibaldi nevéhez fűződik. 1860-ban 1000 vörös inges önkéntesével partra szállt a Nápolyi Királysághoz tartozó Szicília szigetén, s felszabadította egész Dél-Itáliát. A hatalmat azonban nem tartotta meg, hanem a piemonti királynak adta át, akit 1860-ban az egységes Olaszország uralkodójává választották. Olasz csapatok bevonultak Romába, ezt követően az egységes Olaszország Európa jelentősebb államai közé tartozott
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!