ingyen weblap
Regisztráció Üzenet küldése a weblap tulajdonosának! Megosztás az iwiw-en Kifogásolható weblap/tartalom, feljelentem!
PUSKA, PUSKA, PUSKA
Általános iskolai puskák!!

1848. márc. 15.: kitör a Pesti forradalom
1848. ápr. 11.: áprilisi törvények
1848. szept. 2.: Ferenc József kinevezése
1848. szept. 11.:Jellsics támadása
1848. szept. 29.:Pákozdi csata
1848. okt. 30.: Schwecháti csata
1849. jan.: lemond a kormány
1849. febr. 9.: Piski csata
1849. febr. 26.: Kápolnai vereség
1849. márc.: Olmützi alkotmány
1849. márc. 15.:Nagyszebeni csata
1849. ápr.-máj.: dicsőséges tavaszi hadjárat
1849. ápr. 6.: Isaszegi csata
1849. máj. 9.: Ferencs József segítséget kért az orosz cártól
1849. máj. 21.: Buda visszafoglalása
1849. ápr. 14.: Függetlenségi Nyilatkozat
1849. aug. 11.: a kormány lemond, Görgei telj. hatalmat kap
1849. aug. 13.: Világosi fegyverletétel
1849. okt. 6.: Aradi vértanúk kivégzése






Népképviseleti országgyűlés: Az áprilisi törvények szentesítése után lezajlottak a választások, s az új országgyűlés júliusban gyűlt össze. Első feladatának a honvédelem megszervezését tekintette. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot Kossuth terjesztette elő: 42 millió ezüstforint és 200. 000 újonc megszavazását kérte a kormány nevében. A kormány azonnal hozzálátott a honvédelem megszervezéséhez. A hadsereg költségeinek fedezésére pénzt bocsátott ki. Kossuth pedig szeptember második felében toborzó körútra indult az Alföldön. Kossuth nem csupán újoncokat toborzott, hanem gondoskodott a fegyver- és lőszergyártás megszervezéséről, a császári sorezredek, a hadsereg egyenruhájától is.

1848. szept. 11. : Az udvar első támadása hazánk ellen délről, Horvátország felől indult. Szeptember 11.-én Jellasics császári tábornok, horvát bán mintegy 35. 000 fős hadseregével átlépte a Drávát, és megindult Pest felé. Csapataink a határövezetben nem tudták feltartóztatni támadását.

Előzmények, Bem csatái Erdélyben: Azt, hogy a kormány és az országgyűlés zavartalanul Debrecenbe költözhetett, és tovább szervezhette a védelmet, az Erdélyben elért magyar sikerek tették lehetővé. Ebben döntő része volt az Erdélyben kinevezett fővezérnek, a lengyel Bem József tábornoknak, az 1830-1830. évi lengyel felkelés és az októberi bécsi forradalom hősének. Bár az ellenség Erdélyben is túlerőben volt, Bem nem vonult vissza, sőt ő maga támadott. Nagyszerűen kihasználta az Erdélyi terepviszonyokat. Nemegyszer személyesen, a legnagyobb ellenséges tűzben vezette rohamra csapatait. Az osztrák fővezér végül is a szomszédos román fejedelemségben állomásozó cári csapatoktól kért és kapott segítséget. Bem ezeket a csapatokat is megverte. Elfoglalta Nagyszebent, ahol az osztrákok hadianyagraktáraik voltak, és kiverte a császári és cári csapatokat Erdélyből. Erdély, mely eddig osztrák támaszpont volt a magyar forradalom hátában, most a szabadságharc egyik bástyája lett.

Olmützi alkotmány: Windisch- Grätz februárban tovább folytatta támadását Kápolnánál. Meglepte az ellentámadására gyülekező honvédsereget, amelyek csak gyors visszavonulással kerülték el a súlyosabb vereségeket. A győzelem hatására az udvar kiadta az Olmützi- alkotmányt ami hazánkat a Habsburg birodalom egyik tartományává nyilvánította, és a nemzetiségek sem kapták meg az önállóságot. Ez kijózanította a nemzetiségek vezetőit, akik felismerték, hogy az udvar kétszínű játékot űz velük.

Függetlenségi Nyilatkozat: Április elején megindult a Tavaszi hadjárat Görgei Artúr vezetésével. Először Hatvannál arattak győzelmet, majd Tápióbicskénél. A döntő csata április 6.-án Isaszeg- nél volt, az osztrák sereg menekül. Április 14.-én Debrecenben, az országgyűlés Magyarországot független, önálló állammá nyilvánította.
Kimondta a Habsburg, ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóvá választották. Május 21.-én Buda visszafoglalásával teljesen felszabadult az ország.

Szabadságharc belső, külső ügyei:
Belső: Kossuth megegyezést keresett a nemzetiségek vezetőjével, de már későn születtek meg a határozatok. Nem sikerült az újabb toborozási kísérlet. Kimerült az ország anyagilag, a pénz értéke romlott.

Külső: Ferenc József az orosz cárhoz fordul segítségért. Haynau csapata és a cári sereg egyszerre tör be az országba. A magyar sereg össze akarta vonni a haderőit, de Görgei és Bem csapatai felmorzsolódtak és késve érkeztek. Haynau Temesvárnál vereséget mért a magyar seregre. Kossuth lemondott, a hatalmat Görgei-re hatalmazta át. Görgei 1849. aug. 13.-án a világosi síkságon letették a fegyvert. Haynau rémuralma okt. 6.án Pesten kivégeztette a 13 aradi vértanút.

13 aradi vértanú: Knezich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner Görgy, Poeltenberg Ernő, gróf Leiningen- Westerburg Károly, Török Ignác, gróf Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.

Batthyány Lajos: 1. magyar miniszterelnök
Kossuth Lajos: kormányzó
I. Miklós cár: tőle kér segítséget Ferenc József
Báró Eötvös József: vallás és nevelés ügyi miniszter
Ferenc József: osztrák császár
Görgei Artúr: magyar főparancsnok
Bem József: erdélyi csapatok főparancsnoka
Deák Ferenc: a kormány igazságügyi minisztere
Szemere Bertalan: I. magyar kormány tagja
Mészáros Lázás: I. magyar kormány tagja
Herceg Eszterházi Pál: I. magyar kormány tagja
Széchenyi István: I. magyar kormány tagja






A Német császárság létrejötte: A 2 legjelentősebb német uralkodó: az osztrák császár           (I. Ferenc József) és a porosz király (I. Vilmos), hogy saját vezetése alatt létrehozza az egységes német birodalmat. Kettőjük közt a fegyverek ereje döntött. 1866-ban háborút indítottak egymás ellen, melyben a porosz hadsereg Königgrätznél tönkreverte az osztrák fősereget. Így a poroszok megszervezték a vezető szerepet a német államok között.               III. Napóleon francia császár lépett fel a német egység ellen. Meg akarta akadályozni, hogy egy erős német állam jöhessen létre. Ezért 1870-ben háborút indított Poroszország ellen. A francia haderő vereséget szenvedett. A porosz királyt az egységes Németország császárává választották. A német egység létrejötte Poroszország helyett egy még erősebb nagyhatalom, a Német Császárság jelent Európa közepén. A császári Németország nem csupán területi nagyságban, lakosságszámban, katonai erőben vált Európa egyik meghatározó országává, hanem egyre növekvő gazdasági ereje révén is. Az egységes, nagy piac kialakulása, a hadipar felfuttatása, a vasút- és hajóépítés láz egyaránt gyorsította a fejlődést.

Melyik állam hogyan, milyen küzdelmek eredményeképpen jött létre: A Török Birodalom rohamos gyengülését elsőként a görögök ismerték fel. 1821-ben felkelést robbantottak ki a török uralom ellen. Szabadságharcukat kezdettől fogva az európai közvélemény rokonszerve kísérte. Angolok, franciák és az oroszok együttes fegyveres akcióval léptek fel a szultáni hatalom ellen. Így Görögország 1830-ban visszanyerte függetlenségét. A két román fejedelemségben, Havasföldön és Moldvában 1859-ben a 2 fejedelemség egyesült, és létrejött Románia. Névlegesen a Török Birodalom része maradt, adót fizetett a Portának. Szerbia harcának eredményeképpen 6 városban maradt török helyőrség. Törökország nagyvárosok nyomására Törökország ezekből a városokból is kivonta a seregeit. Bulgária a Török Birodalom területeihez tartozott. 1875-i felkelésben vereséget szenvedtek a bulgárok.

Milyen nagyhatalmi érdekellentétek feszültek egymásnak a Balkánon? Miért fogtak össze kétszer is a nagyhatalmak Olaszország ellen: A Balkán-félszigeten is jelentős változások történtek. A Török Birodalom cári birodalomtól is vereséget szenvedett, balkáni népek harcot kezdtek szabadságuk visszanyeréséért. A balkáni népek felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg. Az orosz seregek mélyen benyomultak a Balkáni-félszigetre. Törökország olyan békére kényszerült, melynek kongresszuson kikényszerítettek egy ismételt balkáni rendezést. Ez biztosította Románia, Szerbia, Montenegró és Bulgária függetlenségét. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára, hogy ellenőrzése alá vonja Boszniát és Hercegovinát. Az orosz és osztrák-magyar érdekellentétek és a helyi nemzeti összeütközése miatt a Balkán Európa „puskaporos hordójává” vált. 1877-ben a cári Oroszország, és meg akarta szerezni a Fekete-tenger kijáratát. Az orosz seregek a balkáni népek szabadságküzdelmeit támogatva nyomultak be a félszigetre.

 





Mikor volt ellentétes Észak és Dél fejlődése: A XIX: századtól Amerika legjelentősebb állama az Egyesült Államok (USA). Ide özönlöttek Európából a kivándorlók tömegei, s az indiánoktól újabb és újabb területeket hódítottak el. Az Egyesült Államok rendkívül gyorsan kiterjesztette határait nyugat és dél felé. Kiépítették a vasútvonalakat. Katonaság segítségével üldözték az indiánokat. Az állam gazdasági fejlődése meggyorsult, ám nagyon egyenlőtlenné vált. Északi területeken tőkés nagyipar kezdett kibontakozni, bérmunkások tízezreit foglalkoztatva. Délen fennmaradtak a rabszolgatartó ültetvények. Ezek is tőkés világpiacra termeltek, de ugyan akkor akadályozták Észak fejlődését. Az ellentétek különösen a rabszolgatartás miatt kiéleződtek, majd a nyílt összetűzéshez vezettek, amikor 1860-ban az északiak jelöltjét, Abraham Lincolnt választották meg elnöknek, aki ellen volt a rabszolgatartásnak. 11 déli állam kilépett az Unióból, és az Egyesült Államok 2 részre szakadt, kitört a polgárháború.

Miért győzött Észak a polgárháborúban: Észak és Dél nem csupán azért került szembe egymással, hogy kinek dolgozzon a néger munkaerő. Ennél is fontosabb kérdés volt, kiknek az érdekei szerint vezetik majd az Egyesült Államokat. Kezdetben Dél kerekedett felül. Csapatai megközelítették a fővárost, Washington is. Sikeres védekezés és átmeneti kisebb vereségek után azonban az északiak kerültek fölénybe. Az északiak megerősödésben szerepet játszott az is, hogy Lincoln elnök fölszabadította a zendülő államok területén élő rabszolgákat. A háborúban a döntő fordulat a gettysburgi ütközet hozta, ahol a háromnapos csatában Dél támadó főerőit felőrölték. Ezt követően a kezdeményezés Észak kezébe ment át. 1865-ben a polgárháború az északiak győzelmével ért véget.

Milyen következményei voltak Észak győzelmének: A polgárháború után felgyorsult a gazdasági fejlődés. A rabszolga-felszabadítás és a bevándorlás következtében az ország sok szabad munkaerővel rendelkezett. Az amerikai vállalkozók a legmodernebb technikát alkalmazták. Minden gyáros arra törekedett, hogy növelje termelését. Benépesültek a korábban ritkán lakott nyugati területek is. Ez növelte a belső piacot. A gyors ipari fejlődés és a területi terjeszkedés következtében az USA a XIX. Század végén már világhatalommá vált. Az ipar fejlődésével párhuzamosan kialakult sztrájkot hirdettek. Május 1.én Chicagóban véres összecsapás robbant ki. Erre az eseményre emlékezve, a chicagói események nyomán lett május 1. a munkások, a munka ünnepe.

Egységes Olaszország kialakulása: Az olasz nép már 1848-49 óta élesen szembe állt a Habsburgok birodalmával, amely Észak- Itália nagy részét Uralma alatt tartott. E területek felszabadítása egyre inkább nemzeti üggyé vált. Az egyik olasz uralkodó, a piemond király, aki III. napóleon francia császár segítségével 1859-ben háborút indított az osztrákok ellen. Győzelmet arattak. A felszabadított tartományok, majd más olasz államos is csatlakoztak a Szárd-piemonti Királysághoz. Az egyesítés befejezése Garibaldi nevéhez fűződik. 1860-ban 1000 vörös inges önkéntesével partra szállt a Nápolyi Királysághoz tartozó Szicília szigetén, s felszabadította egész Dél-Itáliát. A hatalmat azonban nem tartotta meg, hanem a piemonti királynak adta át, akit 1860-ban az egységes Olaszország uralkodójává választották. Olasz csapatok bevonultak Romába, ezt követően az egységes Olaszország Európa jelentősebb államai közé tartozott

Hozzászólások (0)

Még nem szólt hozzá senki, légy Te az első!
Ha Te is szeretnél hozzászólni, be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!
Üzenőfal

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Óra

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Naptár

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Diavetítő

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.